Line6 DT-50 a csöves erősítők új generációja
10 évvel ezelőtt a Line6 erősítőkre még csak úgy tekintettünk, mint egy
lehetséges új alternatívára. Az emberek nagyobb része szkeptikusan, fanyalogva
figyelte hogyan fejlődik az erősítő modellezés technológiája. Mivel napjainkban
semmi sem képes olyan dinamikusan fejlődni, mint a számítástechnika, azon belül
is a szoftver, meg lehetett volna jósolni, hogy az erősítő modellezés nagyon
hamar eljut arra a szintre, amikor már sem a zenében, sem önmagában nem lehet
megkülönböztetni az analóg és a digitális erősítő hangját. A Line6 több
generáción keresztül hozta ki újabb és újabb sorozatait, most azonban a
modellezés technikájában történt egy akkora előrelépés, ami egy új sorozat
kiadását eredményezte. A modellezésben hirtelen 10-szeres adatnövelés lett
lehetséges. Ez annyit jelent, hogy 10-szer több információ vehet részt a
modellezésben, így a hang részletessége minden eddigit felülmúl. Az erősítő
modellezésnek ez a szintje jelenleg ott tart, hogy a gitáros érzete is zavarba
ejtően ugyanolyan, mint az eredeti analóg erősítőn játszva. A HD-nek
elkeresztelt modellezés (High Density...nagy adatsűrűség) maga után vonta, hogy
legyen egy kompakt POD rendszerű modellező platform, és legyen egy HD
modellezést alkalmazó új, hybrid erősítő sorozat. Ez a sorozat képezi a Line6 új
"zászlóshajóját" mint technológiai csúcsmodellt. A hybrid erősítők új
generációját is jelenti egyben, ahol Reinhold Bogner csöves kapcsolásai a
végfokban, míg a HD modellezés az előfokozatban jelenik meg. 10 évvel ezelőtt
még csak jóslatok voltak arról, hogy miként fogják a csöves technológiát
összeházasítani a jövőben. Nos, itt a jövő! A csövek maradtak eredetiben, az
összes egyéb alkatrész modellezve van! Hogyan? Hamarosan kiderül.
Írásomban a Line6 DT-50 112 HD modellezésű csöves kombó erősítőjét mutatom
be.
A DT-50 koncepciója
Az erősítő koncepcióját már évekkel ezelőtt megálmodták, amikor a HD
modellezésről még csak nagyon szűk berkekben beszéltek. A Line6 fejlesztői már
ekkor elkezdték felépíteni a koncepciót. Arra a következtetésre jutottak, hogy
nem 16 átlagos adatsűrűséggel modellezett erősítő algoritmust foglalnak bele az
erősítőbe, hanem azt a 4 erősítő irányzatot, mint kapcsolástechnikai rendszert,
amivel gyakorlatilag megjeleníthető a világ összes fontos és jó hangú erősítője.
A DT sorozatban így mindössze 4 féle erősítőkapcsolás modellje található,
azonban 10-szer nagyobb részletességgel működik és sohasem látott
kapcsolástechnikával egy rendkívül rugalmas algoritmusban.
A Line6 mérnökei mindenfelől összegyűjtögették a világ legjobb,
legelismertebb erősítőit, mindegyiket a lehető legjobb állapotba hozták, minden
csövet, csőaljzatot és kondenzátort kicseréltek bennük, minden egyes helyen
újraforrasztották a csatlakozásokat, így 100 %-os állapotukban kezdték gyűjteni
az adatokat működésükről a HD algoritmus számára.
Az alábbi erősítőket analizálták:
- Bogner Uberschall
- Divided by 13 JRT 9/15
- Dr. Z Route 66
- ENGL Fireball 100
- Fender Bassman
- Fender Blackface Deluxe Reverb
- Fender Twin Reverb
- Gibson EH-185
- Hiwatt Custom 100 (DR103)
- Marshall JCM-800 (2204)
- Marshall JTM-45 MkII
- Mesa/Boogie Dual Rectifier
- Park 75
- Supro S6616
- Vox AC-15
- Vox AC-30 (Top Boost)
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem a fenti erősítőket modellezték,
hanem a fenti típusok kapcsolásainak viselkedését tanulmányozták a különféle
alkatrész konfigurációkban. Ezúttal nem a felsorolt típusokat koppintották le,
hanem azt a 4 féle fő csoportot akarták kielemezni, és egyetlen belül
konfigurálható algoritmusba foglalni, amikbe a felsoroltak mindegyike valamiként
besorolható. Ez pedig koncepciójában egészen mást jelent, mint az eddigi
modellezések. Mára mindez erősítőként a DT-50 sorozatban öltött testet, bár maga
a modellezés a POD koncepció folytatásaként a HD-500 sorozatú pedálokban
valósult meg. Erről majd nemsokára igen részletesen beszámolok.
Az erősítők közismerten 2 féle működési osztályba sorolhatók: A és B osztály.
A DT-50-ben az alábbi módon nyilvánulnak meg hangzásukban a működési módok:
A osztály: A DT50 ilyenkor 25 watt teljesítményen fut. A hangzás
nyitott, dinamikus és a hang a húrokon át érzékeny minden finom érintésre,
változásra.
AB osztály: A DT50 ebben az állásban 50 watt teljesítményt ad.
Feszesebb hangzás mellett a tranziensek részletesebbek. Optimális nagy hangerejű
tiszta hangzásokhoz.
A DT-50-ben Bogner egy rendkívül rugalmas végcső kapcsolást alkotott.
Egyetlen átkapcsolással lehet Pentóda és Trióda üzemmódok között váltani. A
pentóda állás egy vastag, széles hangzást biztosít nagy hangerővel. A trióda
állás egy halkabb, gömbölydedebb, ugyanakkor sötétebb tónust ad.
A DT-50 architektúráját úgy alkották meg, hogy a két működési osztály és a
két végcső kapcsolás variációiként 4 fő hangzáskarakter jelenjék meg. Csupán
személyes megjegyzésem, hogy sohasem voltam híve a bizonyos erősítő típusokat
utánzó koncepciónak. Most végre a Line6 kitörni látszik ebből. Mivel tisztán
látják az utánzás pszichológiai problémáit, most már nem konkrét típusok
modelljeit használják, hanem bevált kapcsolástechnikai megoldások általános
működését modellezik, melyek persze a fent felsorolt erősítők elemzéseként
összegyűjtött adatokból áll össze. Így alakították ki az alábbi négy modellt,
melyekből nagyon sokféle, létező és nem létező erősítő hangja kreálható meg. És
ez itt a lényeg! Az alábbi képen látható a kezelőpanel egy szekciója, ahol a
római számokkal jelzett billenő kapcsolóval lehetséges az előfok modell
hangolását megváltoztatni. A I-II-III-IV állások az alábbi beállításokat
takarják:
- I: American clean, AB osztály, Pentóda: Magas szintű negatív
visszacsatolás alkalmaznak a feszes hangzáshoz, és ez a '60-as évek amerikai
tiszta hangú erősítőit idézi.
- II: English crunch, AB osztály, Pentóda: Közepes nagyságú negatív
visszacsatolással egy melegebb hangzás, mely a klasszikus angol erősítőkre
jellemző.
- III: English chime, A osztály, Pentóda, Vintage vibe: Trióda:
Nincs negatív visszacsatolás, így a hang nyitott, és dinamikus.
- IV: Modern high-gain, AB osztály, Pentóda: Alacsonyan tartott
negatív visszacsatolás mellé alacsony frekvenciás rezonancia párosul.
A DT-50 1x12-es kombó fő jellemzői
- Fejlett, nagy felbontású (HD) modellezés
- Reinhold Bogner csöves kapcsolástechnikai megoldásai
- 2db 12AX7 -vel működő előerősítő, 2 db EL34 csővel működő végfok
(25W/50W)
- Egyszerű sokoldalú 2 csatornás kivitel
- Csatornánként : Drive, Bass, Mid, Treble, Presence, Reverb, Volume
potméterek
- Master volume
- Magas és alacsony érzékenységű bemenetek
- Egyetlen kapcsolással átkonfigurálható analóg elemek (A osztály/AB
osztály; Pentóda/Trióda)
- Alacsony teljesítményű üzemmód
- 1x12" Celestion custom G12H90 hangszóró
- L6 LINK in/thru kapcsolat a POD HD integrációhoz
- Soros effekt loop szint szabályzóval
- Lábkapcsoló csatornaváltáshoz
- XLR vonalkimenet hangfal szimulációval és Ground lift kapcsolóval
- 4, 8 and 16-ohm hangfal kimenetek
A fentiek minden fontosat elárulnak a DT50-ről. Külön szeretném kiemelni,
hogy a HD modellezés csak a diszkrét áramköri elemekre vonatkozik, így az
előfokban lévő 2 db 12AX7 cső továbbra is eredeti hangi funkcióját tölti be. Bár
a fizikai modellezéssel minden diszkrét elektronikus alkatrész viselkedése
modellezhető, azonban itt a valódi elektroncsövek továbbra is részt vesznek az
áramkörben, a hang méginkább személyessé válik. Kicsit talán furcsán hangzik, de
a HD modellezésben ez esetben főleg az analóg diszkrét elemek kapcsolási
módokból eredő működését modellezik, a többit rábízzák a csövekre. Ha kicsit
elgondolkodunk, hogy mi mindent tettek bele ebbe az erősítőbe, akkor nyugodtan
elmondhatjuk, hogy a világ egyik legfejlettebb erősítőjéről beszélhetünk, ahol
az ősi és a legmodernebb technológia együtt dolgozik, és mindegyik azt valósítja
meg, amire a legjobban alkalmas.
A DT sorozat többi tagja
Jelenleg a DT50 sorozatban egy 1x12-es és 2x12-es kombó, egy 50 Wattos fej és
egy 4x12-es hangfal szerepel.
Hangszórók
A sorozat kétfajta hangszórót alkalmaz, mely az alábbi felsorolásból látható:
DT50 112
1 1db 12"-os Celestion G12H90
DT50 212
1 db 12" -os Celestion G12H90 és 1 db 12"-os Celestion Vintage 30
DT50 412
Az új DT50 412 ládának különlegessége, hogy tartalmaz 2db 12"-os Celestion
G12H90 hangszórót, és 2 db 12"-os Celestion Vintage 30 -ast.
Adaptív működés és használat
Furcsa új kifejezéseket kell megtanulnunk, hiszen a Line6 óta minden egészen
másként alakul az erősítők világában, mint annak előtte. Mivel a modern
technológiában a Line6 piacvezető gyártó lett, így minden tekintetben diktál, és
a többiek csupán kullognak utána, nehogy lemaradjanak, és ők is hasítsanak egy
szeletet a modellezős erősítők piacából.
Az új kifejezés az "adaptív működés" és " adaptív használat". Az adaptív
használat azt jelenti, hogy egy másik Line6 eszközzel, például bármely HD
pedállal összeköthető az DT50 és a HD-ben behívott program szükség szerint
adaptálja a saját adatait és átkonfigurálja vele a DT50 áramköreit. Ennek
eredményeként gyakorlatilag pontosan az szólal meg a DT-50-en, amit a HD
pedálban behívtunk. Ez esetben a DT50 csak egy végrehajtó eszköz lesz.
Az összeköttetést egy sima XLR mikrofonkábellel valósítható meg. Sokan itt
bizonyára megakadnak, miként a gitárosok 15 évvel ezelőtt megakadtak a MIDI-nél,
most itt is megakadhatnak, pedig a dolog sokkal egyszerűbb, mint a MIDI. Itt két
Line6 eszköz kommunikál egymással. Az alábbi ábrákból az is kiderül, hogy
többféle módon kapcsolhatók össze az eszközök.
Hogy mindenki megértse, próbálok egy gyakorlati szituációt elmondani és azzal
érthetővé válik a dolog. Van egy HD500-as POD pedálunk. Ez az eszköz kiválóan
alkalmas vonalból való játékra vagy stúdió felvételre, azonban szeretnénk, hogy
ennek hangja egy rendes színpadi erősítőn is megszólaljon úgy, ahogyan az a
modellben eredetileg ki lett alakítva. Ugyanis ha csak bedugnánk egy bármilyen
valamilyen erősítőbe, akkor valami egészen más hang szólna, hiszen az eredeti
modell hangja összekeveredne az adott színpadi erősítő hangjával, és nem biztos,
hogy megfelelő eredményt hallanánk. Így egy Line6 DT50-be kell, hogy
csatlakoztassuk a HD500-at és így a HD500 átkonfigurálja, mondhatnánk szinte
"átépíti" az erősítőt az utolsó kondenzátorig és ellenállásig, megfelelően
konfigurálja a csöveket és pontosan azt fogjuk hallani, amit az eredeti program
tartalmaz. Aki nem fogékony az új fogalmakra és a konfigurálás valami nagyon
távoli tudományos elvont dolgot jelent, annak egy egyszerű vizuális példával
próbálom elmondani mit jelent az, amikor a HD500 átkonfigurálja a DT50-et. Nos,
mindenki látott már erősítő kapcsolási rajzot. Mindegyik valamiben eltér a
másiktól. Nos, azt kell elképzelni, hogy egyetlen gombnyomással kicserélődnek az
alkatrészek megváltozik az összekötésük és az elhelyezkedésük módja, adott
esetben eltűnnek bizonyos alkatrészek, vagy éppen újak lépnek be, szóval a
modellezett alkatrészek tervrajza változik meg. Valójában ez történik, és ez az
átkonfigurálás, vagy nevezhetnénk átépítésnek is, mert tulajdonképpen az. Mit
mondjak, zseniális!
(Ezzel a teszttel egy időben érkezett meg a HD500-as, melyet ugyancsak teszt
alá veszek és miután ez is megvan, az adaptív működésről szerzett benyomásaimat
is belefoglalom ebbe az írásba.)
Az adaptív használat tehát a gitáros alkalmazás egy eddig ismeretlen, új
koncepcióját jelenti. Véleményem szerint nagyon egyszerű és nem igényel
semmilyen háttértudást, mint pl. a MIDI. Itt nem kell csatornákat összehangolni,
hanem csak egy odailleszkedő szabványos XLR kábellel összedugni a két eszközt és
a többit a gép végzi, mi csak élvezzük a játékot. Nagyon jó lenne, ha a Line6
szabványt teremtene ezzel, mert akkor a gitáros világ éveken belül egy más
dimenzióba kerülhetne a felhasználást illetően, miként az történt a MIDI
megjelenésével a "szintetikus" hangi birodalomban.
E fejezet lezárásaként azt mondhatom, hogy ha valami előrelépés történt a
gitárosok érdekében az erősítők történetében, akkor ezt most a Line6 hozta el
nekünk.
Kivitel
Miután ismerjük a DT50 működési koncepcióját, röviden bemutatom az erősítőt.
A tesztelt darab az egy hangszórós DT50-112 változat volt. Nyitott kombó
kivitelű erősítő igen nehéz, hiszen valójában egy full-csöves konstrukcióról van
szó, komoly, súlyos trafókkal, hangszóróval. Bogner úr tudja, hogy a trafóvason
nem szabad spórolni.
Az erősítő működési módjából adódóan a belső átkonfigurálását jó néhány
kapcsoló relével oldották meg. Ezért az A/AB, Trióda/Pentóda és az I-II-II-IV
modell váltásoknál hallhatjuk a relék kapcsolását. Ez ne zavarjon senkit, mert
zenei környezetben, nagy hangerőn nem hallható, csupán szobai hangerőn tűnik fel
a kapcsolások hangja.
Előlap kezelőszervei
Az előlapon a szokásos szabályzók találhatók. A két azonos csatornához ugyan
azok a kezelőszervek kerültek az előlapra, középen egy A/B kapcsolóval válthatók
manuálisan. A csatornákat ez esetben is úgy kell elképzelni, mint memória
regisztereket, amikbe valamilyen modellt betöltünk, és amíg meg nem
változtatjuk, vagy egy másikat nem töltünk be, addig ugyanaz szól. Mindkét
csatornához önálló Drive, Bass, Mid, Treble, Presence, Reverb, Volume potméterek
tartoznak. Ezek szabályzási tartománya minden esetben a beállított modelltől és
a konfigurációtól függ.
A master szekcióban a Master Volume és a konfiguráló kapcsolók tartoznak
illetve csöves erősítő lévén a Standby on/Off és a Power On/Off kapcsolók.
A hátlap
A Footswitch kapcsoló aljzat az A és B csatornák közötti átkapcsolást végző
lábkapcsolót fogadja. A DT50-et MIDI kapcsolati rendszerrel is ellátták.
Közvetlenül alatta található a Line6 Link XLR csatlakozó pár. Figyelmeztetésül
oda is van írva, hogy csak a POD és DT erősítők összekapcsolására alkalmazható,
tehát véletlenül se dugjunk bele mikrofont, vagy ne kerüljön ennek jele a
keverőpult bemenetére. Ezen a kábelen digitális adatok közlekednek. A Line6 Link
csatlakozás hasonlóan a MIDI-hez tovább fűzhető. Így a több féle kombinációban
akár 4 db DT50 is összefűzhető egy POD HD-vel. A hátlapon található még egy mono
effekt loop jack aljzat pár, melynek szintezése a mellette lévő Level
potméterrel szabályozható. 4-8 és 16 Ohm ellenállású hangfalak
csatlakoztathatók, végül van egy hangfal szimulátoros direkt kimenete és egy
Ground Lift kapcsoló.
Kezelés
A DT50 önmagában használva teljesen úgy használható, és úgy is viselkedik,
mint egy 2 csatornás analóg csöves erősítő. Kezelése is éppen olyan egyszerű,
áttekinthető. Nincsenek presetek, nincs kijelző, nincs is rá szükség, az erősítő
két csatornájába két tetszőleges modellt tölthetünk be és ezt válthatjuk
lábkapcsolóval vagy MIDI pedállal. Ez bizonyára a Line6 Spider erősítők
használóinak némi csalódást okoz, azonban a DT50 sokkal több, mint egy fajta
analóg csöves erősítő. A DT50 igazi potenciálját a POD HD-vel tudja
kiteljesíteni.
Hangzás
Tiszta hangzás: Végre! Először hallok csilingelő, keményen ütő, dinamikus
tiszta hangot modellezős erősítőtől. Persze nem szabad elfelednünk, hogy itt
igazi csövek vannak, csak az áramköri elemek és azok topológiája ( kapcsolás
módja) van modellezve. Így a hangzás nem sérül és lehetséges nagyon hangos
tiszta hangot is előállítani. Különösen a I. hangolás mutatta ezt a
fantasztikusan tiszta hangot köszönhetően a magas negatív visszacsatolásnak. A
II. hangolásban iszonyú vastag, meleg tiszta hangot lehet beállítani. A tiszta
hangok sohasem szóltak még ekkora dinamikával és ennyire részletes
tranziensekkel. Természetesen mindkettőt ki lehet hajtani torzításig, de az már
egy más hangzásvilág.
Torzított hangok: Megint csak azt kell, hogy mondjam, végre! Semmi fedettség,
és jitteres hangzás nem árnyalja, színezi a hangot. A digitális erősítőkre sokan
mondják, hogy "műanyag hangjuk" van. Ennek okát az olcsó AD/DA konverterekben
kell keresni, ahol a jitter elnyomás vagy nem volt megoldva, vagy pedig csak kis
mértékben, így a kvantálásból eredő fésűsszűrő effekt jellegzetes színezést
okozott, innen a "műanyag hang". A DT 50 esetében nincs ilyen, az én fülemet nem
zavarja semmi, aki pedig hallja annak rossz előítéletei vannak, és csak véli
hallani.....Ez is pszicho akusztika.... A DT 50 torzított hangjai teljesen
összetéveszthetők bármelyik analóg erősítő hangjával. A finom szövetű Crunch-tól
a mindent beterítő agresszív HiGain torzításig mindenféle karakter beállítható.
Jó ideig hallgatva a DT50 HD-t felismerhető a személyisége, jellegzetesen szól,
és ez öröm, mert a koncepció eredendően azt igyekezett megvalósítani, hogy ne
utánzott hangszínekből válogathassunk, hanem egy teljesen új platformra épülő
saját hangzás is kialakítható legyen.
A DT50-et kipróbáltam adaptív üzemmódban is a POD HD500-al vezérelve.
Mindössze egy mikrofonkábellel összekötöttem őket, ezen kívül semmi teendőm nem
volt a DT-50-en, közvetítette mindazt, amit a POD HD500-ban kiválasztottam, mint
presetet.
Azt tudni kell, hogy a gyárban feltöltött hangszínek mindig is többnyire csak
kiindulási pontot jelentenek, se nem többet, se nem kevesebbet. Legtöbbször a
rendelkezésre álló technikai lehetőségeket demonstrálják. A gyári hangszínek is
nyilván tükrözik valakiknek az ízlését, hallását, ezért nem célszerű azokat sem
véglegesnek tekinteni, de sem azokból megítélni a HD 500-at. A rendkívül könnyen
használható kezelő felület azonban segít, hogy megalkossuk saját hangszíneinket
is. Bár ehhez kell némi idő és türelem is, de van aki pár pillanat alatt
megtalálja. Mindent összevetve ez az adaptív rendszer zseniális.
Fontos!
Összelinkelésnél a HD500-ból ki kell kapcsolni a hangfal szimulációt, mert a
gyári beállítása vonalból való használatra van programozva. Erről majd
részletesebben a POD HD500 tesztjénél fogok kitérni.
Ár/ érték arány:
Az erősítő nem tartozik az olcsó áruk kategóriájába, és mint új technológiai
demonstrátor konstrukciónak, megkérik az árát. A DT50 112 HD 398.800,- Ft-ba, a
DT50 212 HD 467.200,- Ft-ba kerül, a DT50 fej pedig 344.200,- Ft-ba, annyiba,
mint a legjobb csöves erősítők, merthogy teljesen az is, azonban, mint azt
elmondtam annál sokkal több. Valószínűleg kell még kis idő, mire a gitáros
társadalom felfogja, hogy mit képvisel ma a DT50 HD.
Az erősítőt a Line6 hazai forgalmazójától, a Medgyesi Hangszercentertől
kaptuk meg a teszthez, melyért ezúton mondunk köszönetet.
Csatlakozó linkek:
Szabó Sándor
Vissza az oldal tetejére
|
©2006-2022 Tandem Records ::