Ashley Sanders klasszikus gitár
Különleges tesztre került sor a minap. Egy esztendeje kezdte meg működését az
Australian Guitar Center, melynek jóvoltából végre közelebbről is
megtekinthettem, és pár napos tesztnek vethettem alá egyik nagyon magas
színvonalú modelljét. Az ausztrál gitár lassan kezd külön fogalommá válni, mint
például a spanyol gitár. A gitárépítésben több irányzat van jelen. Leggyakoribb
a hagyományos spanyol, szakmaibb nevén a Torres féle, legyezőbordás építésmód.
Az elmúlt 30 évben kelt életre a Michael Kasha féle építésmód, ez jellegzetes
fejsze alakú húrlábjáról ismerhető fel. Mondhatnánk azt, hogy ez lehetne az
úgynevezett "amerikai" építésmód, azonban a klasszikus gitárosok mindössze
töredéke használja. Körülbelül ezzel egy időben tűnt fel egy másik mindegyiktől
eltérő építésmód, különös módon Ausztráliából indult ki. Olyan nevek, mint Greg
Smallman, John Price, Ashley Sanders vagy George Ziatas mind Ausztrál építők és
feltűnően kezdenek terjedni az úgynevezett rácsos merevítésű klasszikus
gitárjaik. Merthogy mindegyikük ezzel az építésmóddal dolgozik. Vajon mi a titka
ezeknek a gitároknak? Ennek próbálunk most utánajárni.
Az tesztre elkért Ashley Sanders gitár jellegzetes ausztrál építésmódot
testesít meg. Mindenekelőtt a gitár teteje nagyon laza építésű, a merevítés
nagyon könnyű balzafából készült, melyet papírvékonyságú karbonszövetű
kompozittal laminálva használnak fel. Ez az anyag a fenyőnél 4-szer könnyebb és
ugyanennyiszer szilárdabb is. Ennek eredményeként a tető anyaga lehet vékonyabb,
de a végeredményt tekintve könnyebb és szilárdabb, amitől gyorsabban rezgésbe
hozható, nagyobb amplitúdóval gerjeszthető és ezáltal a bevitt energia nagyobb
hatásfokkal hasznosítható. Ezt hangra lefordítva egy nagyon dinamikus és hangos,
gyors reagálású gitár építhető.
Másik fontos konstrukciós jellemzője, hogy a hát 4-6 mm vastag tömör anyagból
van, gerendázás nélkül. Ha benézünk a hangnyíláson át, akkor nem látunk merevítő
gerendákat. Ezt abból a meggondolásból készítik így, hogy a nagyobb tömeget
elkerüli a rezgés és ott fejti ki és adja át energiáját, ahol arra szabad utat
és könnyebb ellenállást talál. Ez esetben most a tető fogja felhasználni a
közvetlenül bevitt rezgést. Nagyon egyszerű és józan ésszel felfogható
koncepció. Hogy érthetőbb legyen a működési elv, képzeljünk el egy függönyt,
aminek nekidobunk egy pingpong labdát. Ki is próbálhatjuk. A függöny felveszi és
csillapítja az ütközés energiáját és a labda alig fog visszapattanni. Ugyanígy
képzeljük el, hogy egy nagytömegű kemény falnak dobjuk a labdát, melyről
messzire el fog pattanni. Körülbelül így kell elképzelni a dolgot.
Az ausztrál építésmód további fontos konstrukciós jellemzője, hogy a gitár
teteje és hátlapja erősen domborítva van. Ez részben a szilárdság növelése,
részben az állóhullámok kialakulásának megakadályozására szolgál. Továbbá, az
összes ausztrál gitár teteje egy kvinttel lejjebb van hangolva. A hagyományos
spanyol építésű gitár testrezonanciája valahol az A hang környékén van 110 Hertz
körül. Ha ez nincs kiegyenlítve, akkor az egész hangszer teljes tartományát
elszínezi ez a frekvencia. Mivel a test ürege is gyakran ezen a frekvencián
rezonál, így nagy odafigyelést igényel a tető és a hátlap összehangolása, hogy
minden hang egyenletesen, arányosan szólaljon meg.
Régebbi gitárokon gyakran lehet látni nagyon vékonyra hagyott tetőt, amik
ugyan nagyon jól szólnak, de szinte mindegyiknek a teteje szemmel láthatóan el
van deformálódva és bizony meg vannak számlálva az éveik. Ezt ismerték fel az
ausztrál építők és igen könnyűre hagyott, de merev tetőt készítenek kb. E
körülihangra hangolva, miközben a hátlapot igen magasra hangolják. Ez a kettő
egy nagyon jó egyensúlyt biztosít, tökéletes kiegyenlítettséget.
Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért éppen Ausztráliában alakult ki ez az
egyre inkább terjedő építésmód. A magyarázat az, hogy abban az elszigetelt
szigetországban az embereknek mindent maguk kellett kitalálni, kifejleszteni. Ez
sokszor más utak kipróbálását is jelentette. Az elszigeteltségnek az az előnye
is megvan, hogy nem dominálnak az esztelen és értelmetlen divatok, hanem a
célszerűség viszi a dolgokat előre. Ennek köszönheti karrierjét mindegyik
gitárkészítő, akik a rácsos merevítésű gitárt vállalták terjeszteni. Az ausztrál
gitár azonban annyival is szerencsésebb a Kasha típusú gitároknál, hogy
esztétikailag megmaradt spanyol gitárnak. A klasszikus gitárosok rendkívül
támaszkodnak a hagyományra. Mivel a Torres építésmód a legrégebbi, így ennek
hangját szokták meg és nemzedékek múlva is ehhez fognak ragaszkodni. Számos
neves klasszikus gitárossal beszéltem erről a problémáról és a Kasha gitártól
főleg a húrláb más formája riasztotta el őket. Vagy az, hogy magas fekvésekben a
magas húroknak sokkal nagyobb a hangkitartása. Aztán az is problémát okozott,
hogy vastagabb tónusa ellenére is fényesebb és áttetszőbb a Kasha gitárok
hangja, így ezt is visszautasította a gitáros világ. Miközben a gitárkészítők
szeretnének előbbre jutni a gitár hangjában, szívós ellenállásba ütköznek a
gitárosok oldaláról. Sokan azt mondják, hogy az már nem is gitárhang.
  Mindez
persze nyitottság és hozzáállás kérdése, mert a flamenkó gitár sokkal inkább
különbözik a hagyomásnyos klasszikus gitár hangjától, mint a Kasha vagy az
ausztrál, mégsincs irányában akkora ellenállás, bár mindkettőt másra használják.
A jó hosszúra vett általános bevezető után most már az Ashley Sanders gitárt
mutatom be. A hangszer kávája és hátlapja riói paliszanderből, a tető nagyon
sűrű erezetű cédrus készült.
A nyak hondurasi cédrus, a fogólap ébenfa. A tömör hátnak köszönhetően a
gitár érezhetően nehezebb, mint az ugyanilyen hagyományos, de ez velejáró
jellemző, amiért cserébe egy hatalmas hangú gitárt kapunk.
 A
húrláb indiai paliszanderből van. Minden egyéb tekintetben ugyanúgy néz ki, mint
egy hagyományos klasszikus gitár. Persze a tető és a hátlap domborított, a test
hossz irányban is domborodik úgyhogy az egész gitár minden irányban kissé
gömbölyded. Nagyon kellemes kézben tartani, a súlypontja tökéletes helyen van a
nyaka fenomenális.
 A
gitárt először megpengetve az volt az érzésem, hogy ez egy más bolygóról való
instrumentum, de aztán rájöttem, hogy nagyon is evilági hangszer. Hangjában van
valami ősi, árnyalt formáns, amit nagyon nehéz leírni. Ugyanakkor nagyon is
gitárhang. Tavaly volt a kezemben egy George Ziatas gitár, ugyanezen elvek
alapján készült, de az fenyő tetővel és indiai paliszanderből épült. Azon a
gitáron is éreztem, hogy olyan hangi tulajdonságokat ötvöz egybe, testesít meg,
amik a hagyományos klasszikus gitárokban soha sincsenek meg együtt, egy
hangszerben.
A gitár hangja 3-4 óra intenzív játék után teljesen kinyílt, úgy szól, mint egy
évek óta rendszeresen és intenzíven játszott cédrus gitár.
A hangkitartása megfelel a spanyol cédrus gitárokénak, nagyon könnyen reagál,
gyorsan épülnek fel hangjai a pengetés után. Dinamikus, robbanékony és
irdatlanul hangos hangszer. Nagyot üt minden hangja, de nem harsog és nem
kompresszált a hangja. Ez azt jelenti, hogy a végletekig tiszta marad az erősen
megpengetett hang, és nem kezd el torzítani. Ez azt is jelenti, hogy ideális
gitár hangfelvételhez.
Aki kissé belemélyedt a bartóki összhangzattanba, az tudja, hogy a
kistercekből tornyozott alfa, gamma és béta akkordok nem szólnak jól bármilyen
gitáron. Ezen a legmélyebb fekvésekben és húrokról épített akkordban is
hallatszik minden szólam, úgy tűnik nincs n)gy intermodulációs torzítása ennek a
rendszernek.
 A
cédrusgitár általában nem igényel hosszabb bejátszást, bejáratást, ez a gitár
most 4 órai játék után tökéletesen készen van, arányos kiegyensúlyozott, vastag
húsos tónusával és ugyanakkor diszkréten áttetsző hangjával úgy ítélem meg, hogy
egy tökéletes, modern klasszikus gitár. Más mint a megszokott, de nagyon könnyű
megszokni egy ilyen gitárt.
Van egy nagyon érdekes jellemzője az Ashley gitárnak: A fogólapja a magasabb
fekvések és a mélyek irányába kb 1 mm-el csavarodik.
Ezzel a húrfeltámasztást egyetlen egyenesre csiszolt csonttal oldotta me a
mester. Ennek az az előnye, hogy nem a húrok síkja csavarodik, hanem a fogólap,
így nagyon könnyű a játék és a legnagyobb hangerővel tépve a gitárt sem fog
zörögni a húr.
 Nagyon
jó benyomást tett rám, amikor lehangoltam D-re, Cisz-re sőt C-re is, és
változatlan hangerővel és kiegyenlítettséggel szólt a legmélyebb húr. A gitár
teteje D körül van behangolva, ezért D-re leengedett H húrral elképesztően nagy
hangerőt tud produkálni. A gitár a laza tető miatt a gitár tónusa az A hangtól
(110 Hz) kezdve egyre jobban vastagodik, mely áthatja az egész tartományt. Az E6
húr döbbenetesen vastagon szól már, de nem kell tőle megijedni, mert csak a
gitár közelében halljuk ezt. Pár lépéssel arrább csodálatosan vastag arányos
tónust produkál az Ashley modell.
 Fontos
megjegyeznem, hogy az ausztrál klíma nedvesebb, mint az európai. Ezért nagyon
lényeges, hogy a gitár tokjában legyen egy párásító, sőt esős időben érdemes
kinyitni az ablakot és a gitártokot, hogy legyen megfelelő páratartalom.
Ezt úgymond kötelezőnek tartom, mert a gitár nagyon finom szerkezet és túl
drága ahhoz, hogy megérdemelje ezt az alapvető gondoskodást. Nem szabad egy 2500
Ft-os párásítón spórolni.
A gitáron D'Addario normál nylon készlet volt, ezzel szól a legvastagabban.
De milyen vastagon! Aki szereti a valamelyest fényesebb, még gyorsabb és még
áttetszőbb hangot, azoknak javaslom, hogy a H és E1 húrt cseréljék le Hannabach,
Pyramid, vagy Savarez karbon húrokra, a G húrnak pedig a D'Addario kompozit G
húrját használják. Ezzel a húrkombinációval még kissé nagyobb lesz a hangerő,
így a koncerten kissé nagyobb magabiztosságot érezhet a játékos.
A gitárt megmutattam egy jó fülű hangmérnök barátomnak, aki teljesen elképedt
a gitár irdatlan vastag tónusától és hatalmas hangerejétől. Először azt mondta,
nem is gitárhang, de pár perc után helyesbített és azt mondta: Végre ez egy
gitárhang!
A gitár megrendelhető az Australian Guitar Centre-nél, mely honlapunkról is
közvetlenül elérhető. A kipróbált hangszer bruttó ára 1.080.000,- Ft. A gitárhoz
természetesen jár egy profi kemény tok is.
Kellemes tulajdonságai:
Nagy hangerő
Kiegyenlített gazdag, rendkívül vastag tónus
Gyönyörű kidolgozás
Kellemetlen tulajdonságai:
Ilyet nem találtam, bár mivel nagyon különleges gitár meg kell szokni a
viselkedését
Szabó Sándor Vissza az oldal tetejére
|
©2006-2023 Tandem Records ::