Kantare klasszikus gitárok Finnországból
 A
nyáron már beszámoltunk arról, hogy a Balaton Gitárfesztiválon találkoztam a
finn Kantare gitárok egyik kereskedelmi munkatársával, az ott bemutatott
gitárokat ki is próbáltam és azt is ígértük, hogy amint a gitárok idehaza is
kaphatók lesznek, akkor visszatérünk a bemutatásukra, tesztelésükre. Ennek most
jött el az ideje.
Mielőtt belemennénk a Kantare gitárok részletes bemutatásába, előtte szeretném
kissé bemutatni azokat a klasszikus gitár tető merevítéseket, melyek elterjedtek
és általánossá váltak.
Kezdjük talán a Torres féle merevítéssel. Ezt a módszert a klasszikus gitár
első nagy reformátora Antonio Torres dolgozta ki a XIX. században. Torres
megnövelte a gitártest méretét, a húrhosszúságát és a megnövekedett
húrfeszítéshez kívánta igazítani a tető merevítését is. Ez a merevítés aztán a
mai napig is elfogadott lett, azaz az általa elérhető hangzás, a spanyol
gitárhang úgymond szabványos lett. Az alábbiakban a hagyományos Torres típusú
merevítés több változata látható:
 A Torres típusú gitárépítés az egész világon elterjedt, szinte kizárólagosan.
Mindez úgy történt, minta semmi más alternatívája nem lenne a gitár
tetőmerevítésének. Aztán a hetvenes évek elején megjelentek a másként
gondolkodók, akik tarthatatlannak vélték azt, hogy a klasszikus gitárosok nem
akarnak más hangot hallani, csak azt, ami már 100 éve is volt. A másként
gondolkodók egyike volt az amerikai tudós Dr. Michael Kasha, aki egy olyan
merevítési módot dolgozott ki, mellyel lehet tudatosan szabályozni a hangzás
irányát az építés folyamán. A Kasha rendszer ellen hangosan tiltakoztak a
hagyományos spanyol építők, kezdtek is mindenféle rosszat mondani róla, anélkül,
hogy valójában kipróbálták volna. Az eredmény pedig nem volt rossz:
kiegyenlített, hangos gitár, kiváló hangkitartással és nagy dinamikával. Erre a
klasszikus gitárosok azt mondták, hogy a tónusa különbözik a megszokottól és a
furcsa fejsze alakú húrlábtól is viszolyognak. Így a Kasha megoldás nem okozott
áttörést a gitárépítésben. Mára egész mozgalom indult meg a Kasha gondolkodók
között soktucatnyi hangszerkészítő kezdett el Kasha elvét használva gitárokat
építeni. Az alábbiakban bemutatok pár Kasha merevítési módot, mely az elmúlt 30
évben nagyon változatos irányokba fejlődött.
A másként gondolkodók másik csapata Ausztráliában kezdett kutatásokba. Mára ők
is egyre nagyobb népszerűséget vívtak ki maguknak a különleges építésű gitárok
tekintetében. A gitárjaik merevítése balzafa és kompozit anyagok laminálásával
készül úgy, hogy a merevítés a szélektől a húrláb felé egyre vastagodik,
miközben rácsos szerkezetűek és viszonylag sűrű rácsozatot képeznek. Ez a
rendszer 3-szor könnyebb és legalább olyan szilárd, mint a hagyományos fenyő
bordázat. A gitár hangja nagyon hasonló a hagyományos spanyol gitáréhoz, ezért
sokan jobban bíznak benne és a húrláb alakja sem tér el a megszokottól.
Az alábbiakban pár képen mutatom be a rácsmerevítésű gitárok különféle tető
megoldásait.
Az alábbi képen az is látható, hogy miként mutat az előre elkészített
rácsszerkezet a készítő kezében, mielőtt még beragasztaná a helyére:
  Az elmúlt években a nyugati világ is felfedezte ezt az építésmódot és egyre több
követője van a gitárkészítés eme módjának. Itt is találhatunk érdekes
megoldásokat. Miközben a Paulino Barnabe a híres spanyol építő maga is kétségbe
vonta a Torres kizárólagosságát és mindenhatóságát, maga is elkezdett
kísérletezni, és még régebbre nyúlt vissza a gitár építés történetében. Olyan
merevítéssel készített modern gitárt, amit 400 évvel ezelőtt alkalmaztak.
Ráadásul nem is akármilyen eredménnyel.
Az alábbi képen látható ez a mindössze 3 bordás legyező merevítés.
 Ez a nagyon könnyű, tiszta, Barnabe által újra felfedezett ősi megoldás tovább
gondolkodásra késztetett pár építőt és a rácsos szerkezettel ötvözték. Az
alábbiakban egy ilyen megoldást láthatunk:
A rácsos tetőszerkezetű gitárok azonban nem annyira újak, mint azt gondolnánk.
Az egykori Ramirez tanítvány Masaru Kohno, már évtizedekkel ezelőtt elkezdett
rácsos szerkezetű gitárokat készíteni, és a Kohno hangzás tulajdonképpen erre a
megoldásra épül. Kohno a hagyományos fenyő vagy cédrusmerevítést alkalmazta, de
az akusztikai elv már úgymond készen állott az újabb generációsnak számító
rácsos merevítésű gitárokhoz.
A fenti bevezető áttekintés azért volt szükséges, hogy ismeretében el tudjuk
helyezni a Kantare gitárok LRS merevítési elvét a többi között. Ezek után
térjünk vissza újra a Kantare gitárokhoz. A Kantare nevű gitárokat két finn
gitárkészítő, Kauko Liikanen és Uwe Florath fejlesztette ki Helsinkiben. A gitár
különlegessége a szabadalmazott merevítési módban van, melyet ők LRS azaz Lens
Resonance System-ként jegyeztettek be. A merevítés az eddig használt Torres,
Kasha és rácsos merevítésű, alapvetően bordákat és gerendákat alkalmazó
merevítési rendszerekhez képest egy lencse alakú egyszerűen gyártható és
kiszámíthatóbb működésű merevítést találtak ki. Az LRS merevítést csupán fel
kell ragasztani a megfelelő helyre, és ezzel a gitártető statikai merevítése és
egyenletes hangminősége úgymond kockázatmentesen biztosítható. Ez a megoldás azt
is lehetővé tette, hogy a gitárok olcsóbb munkaerővel Vietnámban készíthetők
legyenek elfogadható áron.
 
 Ez a képen is jól látható 3 mm vastag rétegelt lemezből készült felragasztható
merevítő betét képezi a gitár tetejének akusztikus szabályzórendszerét és egyben
statikai merevítését is egyben. Az előre kiszámított, kikísérletezett
merevítéssel a gitárok viselkedése kiszámíthatóbb, az eredmény konzisztensebb,
azaz az elkészült gitárok minősége egyenletesebb egymáshoz képest. A tesztek
végére sikerült is megfejteni a gitárok hangzásképét, de erről majd az írás
végén konkrétabban is beszámolok.
A L 300 C modell volt az első, melyet górcső alá vettem. Ez a gitár a közép
kategóriába tartozik maga 172.000,- Ft-os árával. A gitár teste, azaz a káva és
a hátlap rétegelt anyagokból készült, a külső része cseresznyefa, azonban a tető
tömör vörös cédrusból készült. A nyak mahagóniból készült és rózsafa fogólapot
használnak, valamint a húrláb anyagául is a rózsafát választották.
A tető merevítése a szabadalmazott LensResonanceSystem. A gitár kidolgozása
átlagosnak mondható. A gitárra Gotoh márkájú húrkulcsokat szereltek.A Kantare L 300 C modellről és annak részleteiről az alábbiakban látható pár
kép.
A következő K 400 C modell már egy minőségi ugrást jelent. Itt már nemcsak a
cédrus tető tömör, de a test káva és hát részének vörös cseresznye anyaga is
tömör. Mint majd látni fogjuk, igen sokat jelent ez a hangminőség szempontjából.
A kidolgozása és a fényezés minősége ugyancsak megfelel az átlagnak. A nyak
anyaga mahagóni és a fogólap, csakúgy, mint a 300-as modellnél rózsafából
készült. Ugyancsak rózsafából készítették a húrlábat is. Szintén Gotoh
húrkulcsokkal szerelték fel. A K 400 C már a tömör anyagok miatt valamelyest
drágább, ára 221.000,- Ft, bár még mindig a közép kategóriába számít.
Íme néhány kép a K 400 C modellről:
A sorozatban a Kantare I 500 C modellje a következő, melyet csaknem az orrom
előtt vásároltak meg, így ezt a darabot nem tudtam a többivel közvetlenül
összehasonlítani, azonban mivel a Balaton Gitárfesztiválon volt alkalmam
kipróbálni így teljes képem van a sorozatról.
Az 500-as modell kávája, háta és húrlába tömör indiai rózsából készült. Nyaka az
előzőekhez hasonlóan mahagóni, azonban a fogólap ennél a modellnél már ébenfából
készült. Gotoh húrkulcsokkal szerelték fel. Mint említettem mindhárom gitár
tetejét az újdonság számba menő LRS-el merevítették. A gitár 268.000,-Ft-ba
kerül, még mindig a közép kategórián belül van árával.
A tesztek legizgalmasabb része mindig az, amikor meg kell fogalmazni egy hang
karakterét. A gitárokat két egymást követő héten hallgattam meg kétszer is. Már
első alkalommal feltűnt a szokatlanul nyitott és áttetsző hang. Nem szeretek
hasonlítani más márkához, mert elviszi az olvasó gondolatait és esetleg számára
kedvezőtlen irányba asszociál. Minden esetr, a hangzásra az a nyitottság
jellemző, ami a könnyű szerkezetű merevítésekre jellemző. A gitár gyorsan
reagál, de nem rúg azonnal nagyot, hanem a hang gyors felépülése után tónusa
áttetszően tiszta marad. Hangkitartásuk hasonló a spanyol Torres rendszerű,
legyező bordás gitárokéhoz. Mondhatom tehát, hogy közelebb van a többség által
preferált hangszínhez, csupán annál nyitottabb, kevésbé nazális és nagyon
kiegyenlített. Az én fülemnek ez is egy új hang, de még mindig klasszikus hang.
Ha összehasonlítom a 300-as, a 400-as modell hangját akkor azt tapasztalhatjuk,
hogy a 400-as vastagabban, hangosabban szól, több részletet közöl és
dinamikusabb. Ennyi a különbség a rétegelt és a tömör anyag hangi hatása között.
Azt gondolom, hogy az a 49 ezer Ft különbség a 400-as modellnél jól
megfizetődik.
Az 500-as modell még hangosabb, még teltebb hangzású, de tónusa ai indiai rózsa
gazdag rezonanciájának köszönhetően árnyaltabb és még így is mindig áttetsző.
Közvetlenül nem tudtam őket összehasonlítani, de a nyári Balatoni
Gitárfesztiválon kiállított és kipróbált 500-as modell nagy hatást gyakorolt
rám, annak alapján írtam le a benyomásaimat az 500-asról. Az ára 268.000,- Ft,
még mindig közép kategória, de hangi tulajdonságai már a professzionális
szinthez állnak nagyon közel.
Epilógus
A három gitár közül a legjobb ár/minőség aránya az 500-asnak van, aztán a 400-as
majd a 300-as követi.
A Kantare cég koncepciójában nagyon szimpatikus az a törekvés, hogy konzisztens
minőséget szeretnének produkálni. Ezt az LRS nagyon jól szolgálja, azonban a
gitárok az ilyen előre gyártott merevítéssel annyira egyformán képesek szólni,
hogy kissé személytelenné válhatnak. Viszont így nagyon jól meg lehet bízni az
anyagok minőségéből adódó hangi elvárásokban. Arra garanciát biztosít az LRS,
hogy minél jobb anyagokból készítik, annál biztosabban jó lesz a minőség.
Egyszerűre fordítva: Az LRS garantálja a kiegyenlített előre megszabott tonális
viszonyokat, a többi a fa minőségén múlik és csak kevéssé a hangszerkészítőn.
Most már a Segovia Gitárszaküzletben is kaphatók a Kantare gitárok.
További részletekért és általános tájékozódásért érdemes meglátogatni az alábbi
linkeket:
http://www.segovia.hu
http://www.kantareguitars.com
Szabó Sándor Vissza az oldal tetejére
|
©2006-2023 Tandem Records ::