Hangfoglalás 2011

A Hangfoglalás nevű hangszerkiállítás a Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ)
munkájának eredményeként valósult meg először néhány évvel ezelőtt. Ez a
rendezvény minden évben Október első hétvégéjén mutatja mindazokat a hangszer
forgalmazókat és az általuk forgalmazott termékeket, akik ennek a szervezetnek
tagjai. A SYMA Rendezvény Központ ad helyet a kiállításnak, ahol az idén egy
nagy csarnokban tekinthette meg a közönség a kiállított hangszereket.
A 15-20 évvel ezelőtti állapotok még nem engedhették meg, hogy ilyen
rendezvény létrejöjjön, mert akkoriban nem az összefogás jellemezte a hazai
hangszer forgalmazást. Akkoriban a forgalmazók sokkal inkább ellenfélnek
tekintették egymást, nem volt bizalom és főleg nem volt az a felismerés, hogy az
ország hangszerpiaca egy közös versenypálya, amit együtt kell felépíteni és
abban a klasszikus, közösen elismert és betartott szabályok szerint szabadon
kereskedhetnek. A Hangszeresek Országos Szövetségnek köszönhetően ez az
összefogás létrejött és ki-ki a lehetőségei szerint részt vállal és részt vesz a
rendezvény fenntartásában. Aki már járt a frankfurti vagy a Los Angelesi
hangszer kiállításon annak jó összehasonlítási alapja van, hogy mit jelent ez a
rendezvény. Az ország méretéhez képest igen komoly és jelentős felhozatal kerül
bemutatásra.
Minden jelentős hangszermárka, melynek van hazai képviselete, bemutatkozik és
közvetlenül láthatók, hallhatók a nagyközönség számára az újdonságok. Érdekes
megfigyelés, hogy a hangszerforgalmazás már nem Budapest dominanciáját mutatja.
A Hangszerarzenál Debrecenből és a Forte Acoustic Szegedről érkezett, és mint
nagykereskedők teljes értékkel és volumennel képviselik a hangszermárkákat.
Egy ilyen hangszerkiállítás akkor igazán hatásos, ha vannak avatott
muzsikusok, akik meg is szólaltatják a hangszereket. Ezért a csarnok igen zajos
volt, mert mindenhol egyszerre próbálhatták ki a hangszereket a látogatók.
Sajnos a hazai léptékekben és anyagi lehetőségek mellett aligha van remény több
külön csarnokban, szekciókba rendezve kiállítani. Amikor a dobok, az elektromos
hangszerek, a diszkó felszerelések és az akusztikus hangszerek is egyetlen
csarnokban vannak, valójában semmit sem lehet a maga valós minőségében
meghallani. Az irtózatos hangzavar messze felülmúlta a Csepel Művek
lemezmegmunkáló üzemének zajszintjét. Így esett meg, hogy kíváncsi voltam egy
híres nagyon jellegzetes hangú erősítő hangjára, és amikor megszólalt akkor nem
ismertem fel. Ennek egyszerű akusztikai okai vannak. Egy állandó hangmasszában
csak a leghangosabb és legagresszívebb felharmónikus összetevők hallatszanak ki.
Tehát ha valaki itt akarja eldönteni, hogy mit vásároljon, akkor annak csalódás
lesz a vége. Akusztikus hangszereket és általában a hangszereket legfeljebb
vizuálisan lehet szemügyre venni, azt azonban érdemes is.
Külön kiemelném a magyar -német együttműködésben készült új csöves SP
Amplifiers erősítő családot, melyek a kézi készítés jelenlegi technikai csúcsát
jelentik és mindez immár idehaza készül és itt is kapható. Reméljük, hogy a
gyártóval és a forgalmazóval sikerül olyan kapcsolatot teremteni, melynek révén
a közel jövőben bemutathatjuk közelebbről is ezeket a rendkívül komoly és
mutatós erősítőket.



Az egyik leglátogatottabb stand volt a Medgyesi Hangszercenteré, ahol a Line6
termékek és a PRS gitárok voltak az érdeklődés középpontjában.


A Laney az Eldorádó Hangszerbolt jóvoltából szinte teljes kollekcióját
bemutatta. Ezen a standon külön érdekesség volt, hogy a nemrégen lezajlott Laney
tehetségkutatón résztvevő gitárosok a standon elhelyezett kis színpadon
bemutatkozhattak, köztük pár olyan nagy fiatal tehetséggel, akikről bizonyára
majd hallunk a jövőben.

Néhány meghatározó arcot is lencsevégre kaptam, akik a rendszerváltozás
utántól a magyar hangszerforgalmazás alapjait teremtették meg és most is
hatékonyan jelen vannak. Ilyen a Cemid Kft. A képen Kovács László a cég vezetője
látható a standján.

Biztató hír, hogy a Peavey forgalmazása átkerült a Forte Acoustic-hoz, így
remélhetőleg megszűnik a belterjes forgalmazás és az új forgalmazó részéről egy
nyitott új partnerségben a Gitárhangtechnika honlapon is rendszeresen
bemutathatjuk a termékeiket. Ugyancsak a Forte Acoustic kiállította a Martin
gitárok nagyon szépen kidolgozott új megfizethető sorozatát, melynek néhány
modelljét ígéretük szerint Novemberben be mutathatunk.

Az Audmax standján sosem látott mennyiségű Marshall és Vox erősítő volt
kiállítva. Ezen kívül kínálatukban sok egyéb kiegészítő szerepelt, ezek közül
például a G-LAB vonzott sok látogatót.



Az akusztikus gitárok tekintetében a Stageshop nem hiányozhatott, azonban ők
koncepciózusan nem nagyon akartak sok hangszert kihozni, a standjuk sokkal
inkább egy színpaddal ellátott találkozóhelyként szolgált, ahol nem kisebb nevek
játszottak bemutató koncerteket, mint a német Ralf Gauck akusztikus
basszusgitáros, aki a fotózáskor éppen a Furch 5 húros bundnélküli
basszusgitárját mutatta be.

Az Eurhytmix Kft. A Shure hazai igen vonzó kiállítási standot épített, ahol
nemcsak a koncertek hanem a látvány is izgalmas volt, persze ez nem csoda, ha
Megyeri László neve merül fel, akit nemcsak a cég vezetőjeként, de elismert
videó művészként például a Nemzetközi Akusztikusgitár Fesztivál videó
projekciójának kitatálójaként is ismerheti a hazai zenevilág és hangszer szakma.


A kiállítás számomra legalábbis egyik legérdekesebb része az régi (vintage)
hangszerek kiállítása volt. Ez olyan hatású, mint egy időgép. Visszaröpíti a
nézőt évtizedekkel korábbra a hazai rock őskorába, amikor legendás figurák
játszottak és formálták az akkori közönség ízlését.

Ezen a standon nagy hazai nevek hangszerei is láthatók voltak, például Radics
Béla igen viseltes erősítője, vagy Tátrai Tibor gyakorló erősítője is
megtekinthető volt a sok más egyéb ritkaság mellett.



A Vintage 52 Hangszerüzlet nemcsak használt hangszerekkel hanem új különleges
erősítők forgalmazásával is foglalkozik. Ígértetet kaptunk, hogy egy kis méretű,
de rendkívül nagy teljesítményű erősítőcsaládot hamarosan bemutathatunk a
honlapunkon.

Reméljük 2012-ben is tudósíthatunk a Hangfoglalásról.
Szabó Sándor
Vissza az oldal tetejére
|