Gitár hangrendszerek 23.
John McLaughlin hangrendszere - III. rész
A harmadik egyben utolsó részben próbálunk egy kissé bepillantást nyerni John McLaughlin hangrendszerébe. Bár az egyik legfontosabb és legelismertebb jazz
muzsikus a gitáron, mégis sokakat megoszt különös ellentmondásos
hangkoncepciójával és az ebből eredő hangzásával. Gyakran hallani, hogy ha olyan
jó ízlése lenne a hangzáshoz is, mint a muzsikához akkor valami zseniális
jelenség lenne. Ehhez nehéz elfogultság nélkül hozzászólni, nem is célunk. Több
furcsaság tapasztalható hallgatva McLauhlin zenéjét. Az akusztikus gitárlemezein
fantasztikus akusztikus gitárhangjai vannak, bár néha elszínezi MIDI
gitárhanggal. A korai elektromos albumain az elektromos gitárjai nyersen
koszosan szólnak. Talán Az Electric Guitarrist albumon játssza a legszebb
hangokat. Ebbe az időszakba esik a Mesa Boogie erősítő használata is. A későbbi
időszakban további furcsaság volt, hogy valamiért leszokott az erősítő
használatáról. Jó ideje már teljesen vonalból játszik, a jazz gitárjait is
vonalból használja, még azt a kevés torzítót is azon keresztül használja. Ez
teljesen eltér mindattól, amiről általában is írunk.
McLaughlin kezdettől fogva nagyon érdeklődő volt a hangtechnika irányában. Az
elsők között próbálta ki a gitárszintetizátorokat és a mai napig az egyik
leglelkesebb használója.
Az erősítő nélküli vonalból való játéka először csak azzal kezdődött, hogy
csupán az erősítőt hagyta ki. Így kapott egy lágyabb hangot, aminek úgymond nem
volt magja. Ez nagyon furcsa hangzás, profi gitáros körökben, bármilyen
stílusról legyen is szó, ez teljesen elképzelhetetlen. Bár stúdió felvételeken
gyakran használják pl. a Strato gitárokat vonalból és teljesen használható
hangzást kapnak.
Az effekteket Sony multieffektekkel valósította meg. Szinte mániákusan
alkalmazza a chorus effektet. Mikor már a sok multieffekt és a MIDI gitár
beszerelése is kezdett gondot okozni, akkor az jutott eszébe, hogy miért ne
használhatna minden eszközt egy laptopban. Ha egy hangstúdió összes funkciójával
effektjeivel képes futni egy laptopon, akkor miért ne használhatná ezt a
színpadon is.
Gondolt egy nagyot vett egy Macintosh G4 laptopot feltelepített rá egy halom
hangszoftvert és hamarosan ezzel jelent meg a színpadon. A jelenlegi rendszere
valahogyan így néz ki:
Ebben az összeállításban tulajdonképpen minden hangzás integrálva van. Az
effekteket pluginekkel oldja meg, a szinti hangokat pedig szoftveresen állítja
elő.
Gitárszinti/MIDI gitár
A gitárszintetizátorról és a MIDI gitár konverzióról mint témakörről
valószínűleg írni fogok egy hosszabb, több részes áttekintőt. Ennek a
technológiának John McLaughlin mint felhasználó igazi úttörője.
Az első kísérletei még a hetvenes években történtek. 1975-ben a Mahavishnu
korszak végefelé hangzásilag is kezdettúj utakat keresni McLaughlin. Az első
kísérleteket egy átalakított Gibson Birdland gitáron végezte. Beépített egy
hexafónikus hangszedőt, ami a húrokról egymástól függetlenül szedte le a jelet.
Ezt egy 360 System nevű konverterre vezette ami végül 6 db MiniMoog modult
hajtott meg. Ez a rendszer elmondása szerint egy igazi elefánt volt, de
működött. A késés még ekkor több mint 50 ms volt, ami miatt csak korlátozottan
volt használható. A rendszer így nézett ki:
McLaughlin mindig figyelemmel kísérte a gitár/MIDI konverzió és a szintézis
technika fejlődését. Amint megjelent valami újdonság, az elsők között tesztelte
le és adott esetben használta is őket a következő jobb megjelenéséig. A
gitár/MIDI konverzió a Shadow GTM-6 konverterének megjelenésével kezdett komoly
fordulatot venni. Ez a szintézistechnikával foglalkozó cégeket is bátorította,
hogy előjöjjenek egy gitárosok számára is használható rendszerrel. A Roland a GK
típusú hexa pickuppal gyakorlatilag az első lett és mint szabvány ma is
kiterjedten használják és ehhez tervezik a MIDI/gitár kontrollereket és
konvertereket.
A Roland gitárral együtt hozott forgalomba egy nagyon flexibilis rendszert, amit
abban az időben minden ebben a témakörben utazó gitáros meg is vásárolt magának.
Itt egy Roland G 303-al látható. Megfigyelhető a kitár testére szerelt kis pult,
amelyen kijelző és kapcsolók segítik a megfelelő preset elérésében.
John McLaughlin is belépett az akkori idők legdrágább szintetizátor rendszerébe
a New England Digial által gyártott Synclavier rendszert. Két ilyen rendszert is
vásárolt magának. Ebben az időben hatalmas pénzeket fizettek az ígéretes
Synclavier rendszerekért, csupán a leggazdagabb gitárosok tudták megengedni a 30
ezer dollár körüli befektetést. Ha tudták volna, hogy alig néhány éven belül,
egészen más irányba fejlődik a szintézis technika és a hangszoftverek, akkor
bizonyára senki nem ugrott volna bele abba a nagy költségbe.
John McLughlin egy ideig használta a K-Muse (később Phi Tech)
Photon rendszert
ami optikai érzékelőket alkalmazott a húr rezgéseinek érzékelésére. Ennek késése
még kisebb volt. Ez a rendszer hallható John McLaughlin Que Alegria albumán.
A gitár szintik és a MIDI gitár egyik alapvető problémája volt mindig is a
késés. Ez volt a legproblematikusabb pontja ennek a technológiának mind
technikailag, mind játék szempontjából. A kutatások a gyorsabb processzálás
irányába folytak, ez azonban csak lassú eredményeket hozott, mert a
számítástechnika fejlődése meghatározta merre és meddig lehet menni.
A kilencvenes években a Blue Chip cégnél Szalay András kifejlesztett egy új
algoritmust, ami az idegsejtek azaz a neuronok működését szimulálta. A neural
network-re épített algoritmus alkalmassá vált a gitárhang minden eddiginél
gyorsabb elemzésére, így a mély hangoknál is a hullámforma első periódusának
végére készen állt a konverzió, így a késés nagyságrenddel lecsökkent immár a
teljes használhatóság tartományába.
Az új technológia az AXON nevű eszközben öltött testet. Ez azonnal felkeltette
John McLaughlin érdeklődését is az elsők között kezdte használni az AXON nevű
Gitár/MIDI konvertert.
Van egy képünk egy kiállításról ahol McLaughlin széles mosollyal élvezkedik az
AXON-al.
Az alábbi fotókon az egyik első gyártmány az NGC-77 látható majd az egyik
legújabb, az AXON AX 100 MKII és a gitárra szerelhető kis kezelőinterfész is.
Az AXON rendszer nagyon jónak bizonyult élőben, koncerteken, azonban a
felvételeken igen körülményes volt vele a munka.
Az utóbbi időszakban Godin MIDI gitárokkal lehet látni és hallani, amiről azt
nyilatkozta több interjújában is, hogy eddig ez a legkitűnőbb MIDI gitár amit
valaha is használt. Lehet látni Godin Freeway és LGXT modellekkel is.
Napjainkra John McLaughlin teljesen képes volt egybe integrálni rendszerét,
amelyben az akusztikus, az elektromos és a MIDI gitár teljesen egyetlen
egységben képes működni egyetlen laptop általvezérelt virtuális stúdió
formájában.
Remélem érdekes és fantázia serkentő volt ez a három írás és sokak fantáziáját
felcsiklandozta, hogy milyen irányokba lehet elmenni a hangzásban.
Szabó Sándor Vissza az oldal tetejére
|
©2006-2019 Tandem Records ::